Tudományos Fantasztikum

Címkefelhő

2017 (1) 3 koponya (1) 50 árnyalat (1) Accounting (1) adventuregames.hu (1) Alex Garland (1) Alien (1) Android (1) Annihilation (1) Apes (1) aquaman (1) Area 51 (1) Arrow (1) Atlantis (1) Audi (1) batman (1) bdsm (1) Bellum Atlantis (1) Bioshock (1) blade runner (1) Blade Runner 2049 (1) Bound (1) Cartman (1) Castlevania (1) CGI (1) Christopher Reeve (1) Crisis (1) Cristopher Nolan (1) crossover (1) CW (1) Cyberpunk (1) cyberpunk (1) Cyrsis (1) Daft Punk (1) dance (1) Daybreak (1) DC (1) Deadalic (1) Death Stranding (1) Deponia (1) Désiré (1) Disney (1) dráma (1) dreams (1) EA (1) Earth-X (1) echolokáció (1) edge of tomorrow (1) Edith Finch (1) Egyiptom (1) egzotikus sziget (1) Elysium (1) erotika (1) Expedício (1) Fallen Order (1) Fallout (1) Far Cry (1) fekete-fehér (1) fenimore fillmore (1) Fénymotor (1) Final Fantasy (2) Final Fantasy 15 (2) Final Fantasy XV (2) Finding Paradise (1) flash (1) Flash (1) Flex (1) FPS (2) Fractured but Whole (1) Game Awards (1) Game Pass (1) Godzilla (1) Goobo (1) Guillermo del Toro (1) Harrison Ford (1) Hellboy (1) Hétköznapi Vámpírok (1) Hideo Kojima (2) holnap határa (1) horror (2) humor (1) igazság ligája (1) iPhone (1) James Dashner (1) Jedi (1) Jeff Bridges (1) Jeff VanderMeer (1) Jodie Foster (1) jubileum (1) justice league (1) kalandjáték (2) karácsony (1) Kate Walker (1) képregény (1) Kevin Spacey (1) kiberpunk (1) Kingsglaive (1) Kojima (1) KOTOR (1) last frontier (1) Legends (1) Lemony Snicket (1) Leslie L. Lawrence (1) Lucasarts (1) Luna (1) Majmok bolyhója (1) Marvel (2) Matt Damon (1) Men of Steel (1) Metal Gear Solid (3) Metro (1) Metro 2033 (1) MGS (1) Microids (1) Mijazaki Hajao (1) Moszkva (1) MoziJegyző (1) narratíva (1) Natalie Portman (1) Netflix (3) Neuromancer (1) New Kid (1) New Vegas (1) nextgen (1) Nyx (1) Obsidian (1) Olivia Wilde (1) Oscar Isaac (1) Outer Worlds (1) ouya (1) Pac man (1) Pc (1) Perception (1) Philip K. Dick (1) Planet (1) Playstation 3 (1) poind and click (1) point and click (1) posztapokaliptikus (1) Ps4 (3) ps4 (1) Psycho Mantis (2) PS Plus (1) Ps Plus (1) QTE (1) Ragnarök (1) rák (1) RAM (1) Ready Player One (1) remaster (1) Resistance (1) Riddick (1) Róma (1) RPG (2) RPG maker (1) Ryan Gosling (1) S-RPG (1) Santa Monica (1) sci-fi (2) Season 2 (1) Series Of Unfortunate Events (1) sétaszimulátor (1) Sierra (1) Skynet (1) Solid Snake (3) Sony (1) South Park (1) Square (1) Square-Enix (1) Stargate (1) star wars (1) Star Wars (1) Station (1) Steam (1) Supergirl (1) Superman (1) superman (1) Superman Returns (1) Super Mario (1) Switch (1) Syberia 3 (1) Szárnyas Fejvadász (1) szuperhősök (1) T.R. Salty (1) tablet (1) tacoma (1) telltale (1) természetfeletti (1) Terminator (1) Terminator 2 (1) TGA (1) The Ralm (1) Thor (1) Time (1) Tomb Raider (1) To the Moon (1) TPS (1) Tron (1) Tron Legacy (1) Twilight (1) Ubisoft (1) UFO (1) Unchartedű (1) Unreal 4 (1) Űrgammák (1) Útvesztő (1) vámpírok (1) Vándorló Palota (1) Venom (1) videojáték (1) világvége (1) Waititi (1) Witchfire (1) wonder woman (1) X-men (1) X360 (1) Xbox One X (1) Zack Snyder (1) Zorro (1) Címkefelhő

Kövess minket a Facebookon

Társoldalak

Lara Croft fittebb, mint valaha..

2013.03.19. 10:28 TrishtanAG

laralogo.jpg

42b633748feae92b_999_large.jpgés kilátszik a fél popsija. Elnézést a kissé alpári kezdésért, de a legismertebb virtuális szexbomba kalandjainak újraindítására olyan ellentmondásos érzelmekkel vártak a rajongók, mint pattanásos tinisrác Lady Gaga homevideójának letöltődésére. Volt itt mindenféle köpködés, amikor kiderült, hogy az új, szimplán Tomb Raidernek keresztelt részben a régész kisasszony, most tényleg kisasszony lesz, alig nőtt ki az iskolapadból, és újból kap egy eredettörténetet. A fanyalgás oka leginkább az volt, hogy a széria 2006-ban startolt megújítója, a Tomb Raider Legends trilógia egészen szépen újraalkotta hősnőnk alakját úgy, hogy tiszteletben tartotta az eredeti figura tulajdonságait, csupán kiszínezte, mélyebb jellemvonásokkal ruházta fel azt. Ugyanígy a játékmenetet is sikerült frissen hatóan megújítani, amellett, hogy meghagyták az évtizedes múlttal rendelkező sziklamászás mániát, a hatalmas, felfedezésre váró barlang- és sírrendszereket, és a minden második sarokról a nyakunkba ugró veszedelmes állatseregletet (négylábú tigrisektől kezdve a kétlábú majomivadékokig bezárólag).

Aztán 2010-ben közölte a sorozatot évek óta vivő Crystal Dinamics, hogy elfelejthetünk mindent, amit eddig Lara Croftról és a Tombok Raiderélésről tudtunk, mivel fogják magukat és kidobnak mindent, amiről eddig ismeretes volt a sorozat. A fejlesztés korai szakaszában úgy tervezték, hogy az eddigi viszonylag zárt, látható/láthatatlan falakkal körbezárt folyosós játékmenetet a manapság oly divatos sandboxosra cserélik le, magyarán a történetnek helyet adó hatalmas szigetet szabadon, a saját fejünk szerint járhatjuk be (és még lovagolni is lehetett volna!). Minden geek srác nedves álmát jelentő, bár a női nemre kissé eltúlzott karikatúraként ható régésznő szerepét pedig egy ijedt, a felnőttkorba épphogy belépett lány veszi át.

Hosszú éveken át tartó fejlesztés és információszivárogtatás után nézzük, mi is lett az ígérethalomból.

163ba490e46846cb_999_large.jpg
A történet


baa7f122ad16c2ba_999_large.jpgA sztorit Rihanna (nem az énekesnő, hanem a mókás fantasy irodalom királyának, Terry Pratchett-nek a lánya) jegyzi, aki fogta az arisztokrata hölgyet, és teljesen resetelte annak múltját. Lara ezen alteregója nem csak az anyját, hanem teljes családját elvesztette már évekkel ezelőtt egy rejtélyes baleset során, mégis ahelyett, hogy romkocsmákban merengő értelmiségivé vált volna, szépen önerőből elvégezte az archeológiát (még jó, hogy arrafele nincsen röghözkötés, mert maximum a bálnákat kutathatta volna fel a Kárpátok zord medencéjében). Élete első éles kalandjaként elindul pár barátja és egy híres professzor társaságában felkutatni a japán történelem legködösebb részeként számon tartott Jamatai szigetet. A magyar őshazához hasonlóan Himikó pap-királynő ősi birodalmának valódi elhelyezkedéséről a mai napig vitatkoznak a történészek, így kiváló helyszín némi misztikummal kevert túlélőshow számára.

A csipet-csapat a sziget lehetséges helyére érkezve emberemlékezet óta nem látott viharba botlik, ami igen látványosan meg is ostromolja a hatalmas méretekkel megáldott, Endurance névre hallgató óceánjárójukat. Lara valószínűleg kaphatott egy sms-t a kapitánytól, hogy vészhelyzet esetén ne hagyja el a kabinját (annak meg csak a legénység férfi tagjai örülnének, ha átköltözne egy másikba a lenge ruhában sziesztázó lány), így teljesen meglepve éri, amikor fémsikolyokkal körítve kisebb özönvíz lepi el a folyosókat, és minden a feje tetejére áll. A fulladásos haláltól, és a Guinness Rekord gyorsaságú Game Overtől a vak szerencse menti meg: Conrad Roth, a hajó kapitánya és egyben a Croft família régi jó barátja, húzza ki a vízből az alélt hősnőt. A látványos CGI ként előadott hajótörés végére pedig nagyjából a teljes archeológus csapat a szigeten köt ki, kisebb-nagyobb sérüléseket elszenvedve. Itt igen hamar kiderül, hogy tényleg a felkutatni áhított mitikus birodalom romjaira akadtak, ami nem is olyan lakatlan és kihalt, mint amennyire egy ásatási leletnek illene annak lennie. Egyrészt a vihar miatt ki tudja mióta ott ragadt, töménytelen fegyvert felhalmozó zsoldosokkal, másrészt a magukat Solarii kultistáknak valló őrültekkel és pár vadállattal fogja összeakasztani Lara a nem létező bajszát.

lara20.jpg

Mászóka némi csúzligyakorlattal

A játékmenet minden apró mozzanatában le lett cserélve az elődökhöz képest. Első körben fontos megemlíteni, hogy a beígért szabadságból végül nem lett semmi, méghozzá olyannyira nem, hogy demagóg módon szinte azt is mondhatnánk, hogy a játékosoknak semmi más dolguk nincs, mint átverekedni magukat az egyes scriptelt jelenetek közötti terepszakaszokon. Bár rengeteg sziklát, falat, és terepakadályt fogunk megmászni, azokon mindig látszik, hogy direkte ebből a célból lettek az orrunk elé pakolva a pályatervezők által. Mindig tudható, hol érdemes nekikapaszkodni a magasságoknak és hol nem, nem fogunk órákat azzal tölteni, hogy a továbbjutáshoz vezető vékonyka ösvényre próbálunk rátalálni. Ennek köszönhetően inkább kaptunk egy női Prince of Persiat, mint Tomb Raidert.

 

Ahogyan egy női Gears of Wart is. Természetesen a kincskeresgélés és a monumentális méreteket öltő logikai feladványok mellett a többé-kevésbé látványos akciók is a sorozat névjegyének mondhatóak, így nem meglepő, hogy a 2013-as Tomb Raider is igen erősen fókuszál erre. A minél gördülékenyebb lövöldözés végett a fejlesztők fogták és semmissé tették az eddig jól bevált automata célzásos körbe-körbe szaladgálós módszert, és egy modern akcióorgiát tettek a helyébe. A klasszikus kétkezes pisztolypárost szintén lecserélték egy íjra és nyilakra, amikkel nem csak a sziget állatvilágát lehet nagy szeretettel lehentelni (ami sajnos csak mókás, mintsem hasznos motívum: a Metal Gear Solid 3 szintű ételvadászásos túlélősdiből sem lett semmi), hanem az ősi pap-királynő feltámasztásán munkálkodó ruszki szektásokat is (az oroszok már a sírban vannak). A teljes fegyverarzenál nem mondható valami nóbeldíjas kollekciónak, egy sima pisztolyon, shotgunon és géppityun kívül nem lesz nálunk egyéb, hosszú életre káros eszköz. Az ellenfelek amúgy viszonylag értelmesen próbálnak viselkedni, nem Lara-t lerohanó kétbites droidokként működnek, hanem élik a saját életüket, szidják a feljebbvalóikat, vagy éppen egymással pletykálnak („figyu, hallottad, hogy valami piszkafa brit bige kinyírta Boriszt? Ugyan, nem hiszek én az ilyen dajkamesé..barghh…”). Hadakozás közben hősnőnk magától igyekszik a legkisebb fedezéket is nyújtó tereptárgyak mögé bújni, és teszi mindezt intelligensen, a harc gördülékenységét szem előtt tartva. Akciójelenet Tomb Raiderben ilyen élvezetes még nem volt!

lara23.jpg

Mivel a videojátékok manapság nagyobb üzletnek számítanak, mint a filmipar és a zeneipar együttvéve, így az egyszerűen NEM történhet meg, hogy a kedves vásárló elakadjon, nehézségbe ütközzön, vagy netalántán kénytelen legyen használni az agyát. Mert akkor még urambocsá visszavinné a produktumot a boltba! Valószínűleg ezt a gondolatmenetet követve került a játékba a „Q” billentyű lenyomására életbe lép Survival Instict mód, mely során a képernyő beszürkül, és egy bazi nagy nyílszerűség mutatja, hova is kel eljutnunk, a közelben lévő felszedhető tárgyak, megmászható falak, leirtható ellenfelek pedig aranysárgában villognak pár másodpercig. Harc közben mindezt tetézi egy minimalista Bullet Time effekt is, ami szinte gyerekjátékká teszi az utolsó pár órában igazán bedurvuló ellenfelek legyakását is. Az SI amellett, hogy néha igen jól működő segítségnyújtó eszköz, a korlátlan felhasználhatósága miatt igazi vidámparki kalandtúrává redukálja a túlélő kalandot (A Survivor is Born. Ugyanmá'!). Hiába határozzuk el, hogy csak az igazán szorult helyzetekben használjuk a seítséget, a videojátékosok is esendőek, könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy átlag 10 másodpercenként nyomkodjuk a Q-t, hátha van körülöttünk valami bezsebelhető tárgy.

lara64.jpg

Amikből amúgy egészen szép kollekció van elrejtve a szigeten. Mindenképpen nézzünk be az utunkba kerülő összes sarokba, mert nem futhatjuk, hol akadunk a fegyvereink fejlesztéséhez szükséges lim-lomra, különféle artifactokra (melyeket némi NCIS-fílingként minden szögből érdemes végigtaperolni), vagy szöveges naplórészletekre, melyekből a szigetre régebben elvetődött szerencsétlenek sorsába nyerhetünk betekintést. Ha elég cuccot összeharácsoltunk, akkor a pihenésre és gyorsutazásra is használható tábortüzeknél fejleszthetjük a nálunk lévő eszközöket, kezdve a nyíltól, a fegyvereken át a hegymászó csákányunkig oly módon, ahogyan ezt már tucatnyi más játékban is megszokhattuk. Menet közben a cselekvéseinktől függően kishalom tapasztalati pontokat is bezsebelhetünk, melyek segítségével 3-féle tulajdonságát erősítve varázolhatjuk a sipítozó tinilányt azzá a dögös régészcsajjá, akinek eddig ismertük.

Kellett ez nekünk?

Bármennyire is imádták a rajongók, valljuk be, már ráfért némi revolúció a Tomb Raider sorozatra (annak ellenére, hogy a Legends szériát még nyugodtan lehetett volna rétestésztaként húzni egy darabig). A munkálatokat végző Crystal Dynamicsnak pedig volt annyi esze, hogy a legjobbaktól nyúljon ötleteket: szemmel láthatóan a Ps3-as Uncharted sorozatban látottak lebegtek kódolás közben a dizájnerek lelki szemei előtt (az Unchartedben meg keményen a régi TR ihlette jelenetek vannak, így a kör bezárult). Amíg eddig szépen felfedeztük az beláthatatlan mélységekbe nyúló katakombarengeteget, hogy aztán nagy néha történjen is valami, a sztorit továbbgörgető esemény, addig most szinte 3 percnyi üresjáratban nem lesz részünk. Mindig leszakad, berobban, szétesik, ránk szakad, felgyullad valamilyen tárgy a környezetünkben, vagy netalántán eddig nem látott grandiózus esemény következik be egy kifinomult gyorsvonat sebességével ránk rontva. Csak úgy hirtelen. Hogy nehogy unatkozni kezdjünk. A legszebb a folyamatos adrenalin löketben, hogy nincsen egy szabad percünk sem elfilozofálni, így teljesen olyan érzésünk van, mintha egy interaktív film főszerepében tetszelegnénk, és igen gyorsan el is felejtjük, hogy nekünk most ősi sírkamrák ködös múltba vesző rejtélyeit kéne felfednünk és nem Spielberg meg Abrams urak valami közös groteszk álmában szerepelni.

baddie36.jpg

Mindez persze nem érne semmit se, ha nem a kornak megfelelő tálalásban kerülne a monitorokra. A sorozat mindig is büszke volt a grafikai prezentáció minőségére, és azt kell mondanunk, most sem érheti szó a ház tájékát, sőt! A látványt kiszolgáló engine igen jól optimalizált jószág (egy 3 éves konfigon majdnem mindent maximumra állítva szépen hasított), amellett, hogy az utóbbi évek egyik leglátványosabb tájait rakja ki a szemünk elé. Bár a Far Cry 3-ban látottakat nem közelíti meg, a dizájnnak és az animáció minőségének köszönhetően mégis szinte nextgen látványnak lehetünk szemtanúi. Elképesztő, ahogyan Lara kisasszony interakcióba lép a dimbes-dombos tereppel. A kép (a mozgó pláne) többet ér ezernyi szónál, így inkább megmutatnám, milyen is manapság egy sírfeltárás.

Ha ténylegesen ezt jelenti a következő generáció eljövetelét, akkor kitárt karokkal várjuk! Kell a fenének a csillagos égig érő poligonszám, meg az extrafullhádé-s felbontás (az mondjuk kár, hogy Lara mozgáskultúrája a lövöldözés jegyében erősen megkurtításra került: sehol egy duplaszaltó, vagy kézenállás...).

Az audioszekciónál sajnos kevésbé rózsás a helyzet. Míg a szinkronhangok egészen minőségiek (Lara új hangjaként Camilla Luddingtont üdvözölhetjük), az effektusok pedig úgy puffannak, ahogyan az elvárható, a zenék sajnos egészen vérszegényre sikeredtek. Talán az egyetlen emlékezetes a muzikális szekcióban, hogy szituációtól függően váltakoznak a dallamok (manapság mondjuk ez elvárható), de sehol nem hallható olyan track, ami bemászna a fülünkbe, hogy akár zuhanyozás közben is azt fütyörészzük (ahogyan ezt eddig megszokhattuk a sorozat korábbi részeinél).

A fenti sorokban megpróbáltuk körbejárni, hogy az új Tomb Raider jó játék-e. Erre a kérdésre a válasz egyszerűen az, hogy IGEN. Ellenben nem Tomb Raider. Hanem az utóbbi években egyre jobban leegyszerűsödött igényeket tökéletesen kiszolgáló látvány- és akcióorgia, mely úgy próbált megújulni, hogy azért igyekszik nem szembeötlően leköpni a múltbeli eredményeket (ha ügyesek vagyunk, még 7 darab miniatűr Tombot is fellelhetünk, melyeknél, ha minimálisan, de végre az agyunkat is megmozgathatjuk). Mivel az utóbbi idők egyik legjobb élményeket nyújtó alkotásáról van szó, mindenképpen megéri beruházni rá (csak mondjuk elnevezhették volna Croftcraftnak, vagy Lara's Islandnak).

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tudfan.blog.hu/api/trackback/id/tr305144849

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Grafithuszar 2013.03.19. 21:07:40

Én nemrég nyomtan végig, és szerintem eszméletlen jó lett. Anno végignyomtam az összes tomb raidert (kivéve az angel of darkness-t ), de most 31 éves fejjel is nagyon jól szórakoztam. Tény, hogy egyszer sem akadam el benne, de a hangulat annyira magával ragadó, hogy ezt könnyű megbocsátani.

victor vacendak 2013.03.19. 23:52:45

Milyen Legends-széria? Volt egy Legends nevű epizód, meg egy 10 éves jubileumi, az Anniversary és utána az Underworld. Az egy dolog, hogy valamilyen módon egybefogták Natlával az egészet...
Én minden rebootot rühellek, ami semmibe veszi az eredeti univerzumot. Lara már gyerekként is maradek kalandokban edződött, és sosem volt hidegvérű gyilkos.
Erre most bemesélik, hogy pár napa alatt nyafogó plázapicsából sorozatgyilkos és mindent tudó túlélő művész lesz belőle? Ezt a szart Toby Gard fedughatja magának.

Void Bunkoid 2013.03.20. 08:41:46

Szerintem is jó játék, hiába nem lett ANNYIRA szabadonmozgó meg sandbox meg minden.

De ja, nem a klasszik Tomb Raider feeling.

A cikkíró emlegette, hogy "női Prince of Persia".

A TR amúgy MINDIG is az volt, gyakorlatilag egy felfedezős-ugrabugrálós platformjáték, csak éppen 3d környezetben (ebből a szempontból megelőzte a sandos of time-os PoP trilógiát, mert azoknál előbb tette át a platformugrabugrát 3dbe).

Azt viszont dicséretesnek tartom, hogy végre a cikkíró rájött, hogy egy játék nemcsak attól lehet jó, ha 98790x56785 méretű textúrák meg kilencmillió poligonból álló ellenfelek vannak benne - sokszor ez szokott a pécés master race vs. konzol viták egyik alapérve lenni, hogy mer' a pécé az sokkal szebb. Naés. Rengeteg játék van, ami attól még, hogy pécén sokkal szebb, ugyanolyan semmirevaló sz*r játék.

A System Shock 2 meg mai szemmel nézve bántóan rusnya, mégis máig a világ egyik legjobban eltalált játéka (enginetesóival, a Thief sorozattal együtt).

Gukker 2013.03.20. 09:22:47

Unalmas konzolos interaktív film. Zéró kihívás. Egy óra után töröltem a francba.

Általában már ott bukik meg nekem egy játék, ha nem lehet kézzel menteni. Ennek mégis adtam egy esélyt, de halál uncsi volt.

Ebben a hónapban nálam a Crisys 3 és a DMC jutott erre a sorsra. Hulladék egytől egyig.

Gukker 2013.03.20. 09:27:27

Ja, meg a Dead Space 3. Az is ment a /dev/nul-ba.

Void Bunkoid 2013.03.20. 10:00:35

@Gukker: a játékipar célja MINDIG is az volt, hogy igazából egy "virtuális valóságot", vagy "interaktív filmet" hozzon létre. C64-en is a legdurvább blockbuster nem a Hacker-sorozat volt (ami piszoknehéz, agyalós valami ám), hanem a már-már filmszerű élményt nyújtó, de attól még hótbugyuta rail shooter Operation Wolf.

Kb. ezért is tart most ott, hogy már szórakoztatóiparilag több potenciál van a videojátékokban, mint a filmekben.

No meg az egész játékipar casuallá meg közösségi élménnyé válása is adott egy seggberúgást az egésznek - ma már nem csak a geekek akarnak videojátékokkal játszani, hanem az ötéves kisgyerektől kezdve a háromgyerekes családapán át a nagyanyóig mindenki.

És mivel a játékok MEGVÉTELE szempontjából leginkább potens réteg az a felnőtt-dolgozó ember, jelen esetünkben a háromgyerekes családapa - nos akármilyen fájdalmasan is hangzik, a legtöbb ilyen embernek nincs annyi ideje, hogy _napi_ 5-6 órákat beleverjen egy játékba, hogy végül többszáz óra játékidő után kijátssza. Sikerélményre viszont van szükség, mert ha nem jön a rendelkezésére álló időn belül az adrenalin meg a boldogsághormon, akkor 2-3 ilyen játék megvétele után az egészet lyukas hordóba való víztöltögetésnek/feleslegesen és hiábavalóan elbaszott rengeteg időnek fogja elkönyvelni, bebassza a játékot a legfelső pócra vagy törli a steamről és visszaszokik inkább a haverokkal pókerezésre vagy horgászásra.

A játékiparnak meg ez bevétel szempontjából nem jó.

A csekkpontos mentést meg amúgy kifejezetten üdvözöltem, egyrészt kicsit visszahozza a hőskorszak játéktermi/c64es feelingjét (akkor sem volt ám ilyen "bármikor lebaszom a memóriatartalmat egy imagefileba" mentési módszer), másrészt igenis eredményre sarkallja az ember, harmadrészt a bármikormentést valamilyen szinten kicsit csalásnak tartom, a három másodpercenként nyomkodott, pláne egymást NEM felülíró quicksavelés nekem kb olyan, mintha egy lemezre hangonként játszanának fel egy gitárszólót - így ugye BÁRKI fel tudna játszani egy atomdurva technikás szólót is...

Amiben igazad van viszont "unalmasság" szempontjából, hogy sajnos a nagyon sok játék ma viszont már olyan kevéssé interaktív, hogy sokszor készakarva sem lehet elrontani-félrevinni-elcseszni. Nem is az, hogy segítség, a rontás lehetősége sem áll fenn. Na ez nemjó.

Void Bunkoid 2013.03.20. 10:04:38

@Void Bunkoid: "a három másodpercenként nyomkodott, pláne egymást NEM felülíró quicksavelés"

pl ebből a szempontból nagyon jó módszer az, amit az IO a Hitman-sorozattal csinál. Ha bevallottan béna vagy, akkor egy mission alatt menthetsz bárhol, bármikor.

Ha keménygyerek vagy, akkor egyszer sem :)

Gukker 2013.03.20. 10:14:13

@Void Bunkoid: Persze persze, nem arról van szó, hogy nem értem, tudom én ezeket nagyon jól, attól még nem tetszik :)

A mentés meg egyszerűen azért zavar, mert így nem tudom ugyanazt az eseményt másféleképpen elvégezni. Pl. egy őrrel elbeszélgetek, kiszedem belőle a jelszót és bejutok. Aztán ha akarom, kipróbálom milyen, ha csak simán fejbe verem és úgy jutok be. Na ezt vették el az ilyen mentési stratégiával.

Az interaktivitásnál pedig nem hiszem el, hogy nehéz lenne ezt pl. egyszerűen egy következő nehézségi fokozatként berakni, ami ezt leszedi. Így mindkét játékstílus táborát megtarthatnák.

Akkor úgy látszik csak én vagyok olyan hülye, akinek a Mass Effect 1-2-3 insane fokozaton is sétagalopp volt? ;)

Elkeseredésemben most a STALER CoP-t vettem elő (csak azért is a Misery moddal :) )

Void Bunkoid 2013.03.20. 11:29:53

@Gukker: hihi, stalker a legjobb, igazából bármelyik része :)

Amúgy én a Return to Castle Wolfensteint szoktam évi rendszerességgel elővenni és death incarnate fokozaton végigzúzni, mostmár néha szoktam ilyen saját achievementeket kitalálni magamnak (sztm ebből nőtték ki magukat a valós acsik is), hogy no akkor most csak pisztollyal, meg X időn belül és társai :)

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.03.20. 13:30:56

hát ez az a főhős/játék amivel még soha egy percet se játszottam.
és nem is tudom igazából, hogy miért.
süti beállítások módosítása